• 9999999413017|405931Csillagászat
  • 9999999405931|405931Fizika
  • 9999999387394|405931Matematika
  • 9999999240389|405931Tudósok, feltalálók
  • 9999999731763|405931Fejtörők
  • 9999999469337|405931Humor
  • 9999999502261|405931Hírek
  • 9999999741790|405931Kapcsolat
  • Belépés
  • Profil
  • Kedvencek
STEMP
A kosár üres
Összesen:
0 Ft
  • Csillagászat
  • Fizika
  • Matematika
  • Tudósok, feltalálók
  • Fejtörők
  • Humor
  • Hírek
  • Kapcsolat
0 Ft
0
Fizika

Galilei ingája

2020.01.25 18:01

A dinamika tudományában, vagyis az anyagi testek moz­ gásának tanulmányozásában azonban az első lépések megtételé­ nek dicsősége egy Vicenzio Galilei nevű elszegényedett firenzei nemes fiát illeti.

Bár Signor Vicenziót nagyon érdekelte a mate­matika, fiának Galileónak mégis az orvosi pályát szánta, ami jövedelmezőbb foglalkozás. így Galileo 1581-ben, 17 éves korá­ ban megkezdte az orvostudományok tanulmányozását a pisai egyetemen.

Úgylátszik azonban, hogy a holttestek boncolását nem találta különösebben érdekfeszítő foglalkozásnak, és nyug­talan szelleme más problémákat keresett. Egy alkalommal, miközben a pisai székesegyházban misét hallgatott, szórakozottan figyelt egy csillárt, amelyet a sekres­tyés megmozdított, amikor gyertyáit meggyújtotta. A lengések állandóan kisebbedtek, és a csillár lassan megállt. Minthogy nem volt stopperórája — mert akkor még nem találták fel —, Galilei elhatározta, hogy az egymásra következő lengések időtartamát saját érverésén méri. Valószínűleg nagy meglepetéssel fedezte fel, hogy bár a lengések mindig rövidebbek lettek, időtartamuk mégis pontosan ugyanaz maradt. Hazaérve megismételte a kísér­ letet fonal végére kötött kővel, az eredmény ugyanaz volt.

Felfedezte azt is, hogy adott fonalhosszúságnál a lengési idő ugyanaz, akár nehéz, akár könnyű követ használt a kísérlethez, így keletkezett a ma inga néven ismert műszer. Galilei, aki félig még az orvosi hivatásának élt, megfordította felfedezését, és azt javasolta, hogy egységnyi hosszúságú ingát használjanak a bete­gek érverésének mérésére. Ez a műszer, pulsometer néven, igen népszerű lett az akkori idők orvosi gyakorlatában. Ez volt azonban Galilei utolsó tette az orvostudományban, mert az ingá­nak és más mechanikai eszközöknek a tanulmányozása teljesen megváltoztatta érdeklődésének irányát.

Az apjával folytatott némi vita után szakot változtatott, és hozzáfogott a matematika és a fizika tanulmányozásához. Érdeklődése éveken át a dinamikára, vagyis a mozgás törvényeinek tanulmányozására irányult. Miért független az inga len­gési ideje az „amp!itúdó”-tól, vagyis a kilengéstől? Miért leng az ugyanazon fonálhoz kötött könnyű és nehéz kő ugyanannyi ideig? Galilei soha nem oldotta meg az első problémát, mert annak a megoldása olyan számítási mód ismeretét feltételezi, amelyet Newton közel egy évszázaddal később fedezett fel. De a második problémát sem oldotta meg, amelynek Einstein általá­nos relativitáselméletére kellett várnia.

Azonban nagymértékben hozzájárult mindkét probléma megfogalmazásához, habár nem a megoldáshoz. Az inga mozgása a nehézségi erő által okozott esés speciális esete. Ha elengedünk egy követ, amely nincs semmihez kötve, akkor az egyenesen esik a földre. Ha azonban a kő a mennyezetre erősített fonálhoz van kötve, akkor kénytelen kör­ívben esni.

Ha egy fonálhoz kötött könnyű kő és egy nehéz kő ugyanannyi idő alatt éri el a legalacsonyabb helyzetet (az inga lengésének egy negyedrésze alatt), akkor a két kőnek ugyanannyi időre van szüksége abban az esetben is, ha az előző magasságban elengedve, a földre esik. Ez a következtetés ellentétben áll az arisztotelészi filozófiának Galilei idejében általánosan elfogadott álláspontjával, amely szerint a nehéz tárgyak gyorsabban esnek, mint a könnyűek. Galilei állításának bizonyítására egy fa- és egy vasgömböt ejtett le a pisai ferde toronyból, és a hitetlen szemlélők lent látták, hogy a két gömb ugyanabban a pillanatban ért földet. A történelmi kutatások sejtetni engedik, hogy ez a demonstráció a valóságban nem történt meg és csupán színes legenda.

Az sem biztos, hogy Galilei az inga törvényét ima közben fedezte fel a pisai székesegyházban. De bizonyos, hogy különböző ma­ gasságból ejtett le tárgyakat, lehet, hogy háza tetejéről, és hog\ fonálra kötött köveket lengetett, talán a háza udvarában.

Forrás: George Gamow: A fizika története

Vissza
E-mail: info@stemp.hu
Cookie beállítások
Weboldalunk az alapvető működéshez szükséges cookie-kat használ. Szélesebb körű funkcionalitáshoz marketing jellegű cookie-kat engedélyezhet, amivel elfogadja az Adatkezelési tájékoztatóban foglaltakat.
Nem engedélyezem
Cookie beállítások